Újjászületés és önismeret

Ha gyerekként valamit utáltam, akkor az az a kérdés, hogy “mi leszel, ha nagy leszel?” Honnan is tudhattam volna, mikor nálam az anyává válás hozta meg az én igazi utam felismerését. 

Imádtam a várandósságot, és ha szülésről kérdeztek, mindig azt mondtam, a fájdalomtól nem félek, csak az ismeretlentől, de legrosszabb esetben is ez csak egy nap az életemből, biztos ki fogom bírni. Amilyen sztorikat hallottam, ez tűnt a legjobb hozzáállásnak, mindamellett, hogy elolvastam egy pár könyvet a szülésről, eljártam a védőnői tanácsadásra, fogadtam orvost és úgy tűnt megtettem, amit lehet. Nem törődtem a várandósság alatt rám törő érzésekkel, félelmekkel, inkább elnyomtam őket és megfeleltem a világ által elvárt tökéletesen egészséges és gyönyörű, boldog kismamájának.

Az első szülésem bár időben rövid volt, mégis drámai és traumatikus. Nem részletezem, azt majd egy másik írásban, mert ez a cikk most nem erről szól. A szülés után próbáltam “jól felfogni” az egészet és azzal nyugtatgattam magam, hogy a szülés az ilyen nehéz dolog, de a lényeg, hogy végül is mindenki egészséges és ezzel tovább is akartam lépni.

Aztán szembe jöttek velem olyan szülés történetek, amik csodáról, meg gátvédelemről, meg katarzisról szóltak és akkor dühös lettem. Nagyon dühös! Úgy éreztem, hogy elvettek tőlem valamit. Valami életre szóló élményt, ami nekem és a gyermekemnek járt volna. Ekkor kezdődött egy intenzív és mély kutakodás a szülés témájában és szépen lassan autodidakta módon feldolgoztam a saját szülési traumámat.

Két évvel későbbi szülésem igazolta, hogy mekkora jelentőséggel bír a szülésre való felkészülés, és hogy valójában mit is takar ez. Nagyon erős vágyat éreztem arra, hogy tudásommal és tapasztalatommal más nőknek is segítsek a katartikus szülés megélésében, így tovább folytattam autodidakta tanulmányaimat, majd részt vettem egy dúla képzésen Geréb Áginál. Ekkorra már több szülésnél lehettem dúlaként támogató. Ennek a képzésnek a része volt a Feldmár-féle születés alagút gyakorlat, mely új dimenziókat nyitott meg számomra a szülés/születés rejtelmeiben és hogy micsoda kiterjedt jelentősége van ez az életünkre túl azon, hogy azon a kiemelt napon megéljünk egy katarzist.

Még mélyebben átengedve magamon az egész szülés/születés valóságát, az utam a nőiség misztériumainak mélyebb megismerésébe vezetett, amikor is felismertem azt, hogy dúlaként nem csak szüléseket támogathatok, hanem nőket kísérhetek a nőiségük megélésének útján, a változásaikban, ami egy teljesebb, örömtelibb élet éléséhez vezet. Innen indult útjának a női újjászületés elvonulások, női csoportok, női önismeret, női beavatások 7 éves missziója. Eközben folyamatosan képeztem magam, kerestem a módszereket, eszközöket ahhoz, hogy még teljesebben tudjam szolgálni a nőket. 

2013-ban találkoztam az Access Consciousness-el, mely a legszuperebb eszközt adta a kezembe, amivel valaha találkoztam ahhoz, hogy új, szebb és örömtelibb valóságot teremtsünk. Azóta bars, facelift és test facilitátorává is váltam a módszernek, kezeléseket adva, tanfolyamokat tartva és további nagyon értékes tapasztalásokhoz jutva. 2016-ban coach képesítést is szereztem.

Mostanra összeért bennem a 12 év tudáskincse, melyből létrehoztam egy egyedi programot, mely egy Újjászületés trénin/elvonulás keretében valósul meg. Egy nagyon intenzív hétvége, mely  a születésedkor keletkezett, mélyen a tudattalanba bevésődött korlátozásokat oldja fel, ezzel egy valóságos új kezdetet, tiszta lapot teremtve az életedben. Ezt további egyéni munka követheti, mely a hétvégi megélés alapján opcionálisan válaszható, 4 alkalom.

Tizenéves praxisom során azt tapasztalom, hogy ott akadnak el a folyamatok, a valódi változás, hogy sokszor félreértelmezzük a félelmeinket, szorongásainkat. Megmagyarázzuk, vagy rossz előérzetnek, intuíciónak tituláljuk ezzel racionalizálva azt és engedjük, hogy megállítson, visszatartson a növekedésükben, fejlődésünkben, a természetes örömteli állapotunk megélésében.

Terápiákon, blokkoldásokon is gyakran csak masszatolás megy, mert nem a gyökerénél van elcsípve a korlátozás, és mint a gaz, amit nem gyökerestől, csak a száráról tépünk ki, újra és újra teremti önmagát, néha még meg is erősödve, amitől igazolva látjuk, hogy nincs megoldás, rossz döntéseket hoztunk, ez a karmám, vagy ezt kellett megélnem.

Számomra semmilyen szenvedésnek, kínlódásnak és örömtelenségnek nincs elég jó magyarázata. Soha nem adom fel a törekvést, hogy mindenki számára van választás egy örömtelibb élet élésére, csak fel kell oldani mindazt, ami ebben korlátoz. Nem hiszek a büntetésben, bűnhődésben, vezeklésben, letöltendő karmákban. A tanulás és a fejlődés is lehet örömteli, még akkor is, ha dolgozunk érte. Megdolgozni valamiért nem azt jelenti, hogy kínlódunk, szenvedünk érte, hanem azt, hogy hajlandóak vagyunk energiát tenni bele és a jutalmát befogadni érte. 

Miért nem lehet az egészet egyéni foglalkozások keretében választani, miért kell a csoport? 

Az egész folyamat elengedhetetlen alapját képezi a születésalagút gyakorlat, mely minimum 10 fő részvételét igényli. A magadba mélyedéshez, a gyakorlat mély megéléséhez a külvilág kizárása nagymértékben hozzájárul. A csoport energia, a többiek élményének a részévé válva meghatványozza az élményértéket. A csoport támogató energiája, jelenléte a későbbi munkában is tápláló lehet számodra. 

• Milyen lenne az az élet, amit nem korlátoz félelem, szorongás, alacsony önbecsülés, veszteségtől való félelem, megfelelés kényszer, állandó kompenzálás, szeretetlenség érzete, lappangó bűntudat?
• Milyen lenne az a világ, ahol az öröm a természetes alapállapotunk?

Ha hívást érzel, kukkants bele az esemény programjába!